Megnéztük a Belém tornyot, persze nem csak a könyvben.
Ha már ott voltunk, szerettünk volna bemenni a Szent-Jeromos kolostorba is, de esküvőt tartottak a templom részében, és valamilyen konferencia volt a másik részben, ezért sajnos csak kívülről tudtuk megnézni.És most mesélem el, hogyan működik a tájékoztatás a múzeumokról. Portugáliában vasárnaponként viszonylag sok múzeum ingyenes. (Éljen! Éljen!) Portoban és környékén lehet szerezni egy tök jó összefoglaló prospektust, amiben benne van minden környékbeli látnivaló nyitva tartással, belépő árakkal, és tájékoztatással arról, hogy mikor nem kell fizetni. Itt az volt a beugratás, hogy a free-nek jelzett múzeumok néha mégsem voltak azok, és ha már ott volt valaki, akkor valószínűleg befizette azt a pár eurót.
Lisszabonban és környékén ezzel szemben nem találtam a portoihoz hasonló prospektust. Akkor tudtam meg mi ingyenes, ha konkrétan rákérdeztem a turista irodában. Mindenhol titkos infóként kezelték: pl. állt előttem Sintraban egy pár, akik fizetni szerettek volna, de a belépő mellé visszakapták a pénzüket. Mikor megkérdezték miért, annyi volt a válasz, hogy grátisz, és mikor erre is rákérdeztek, hogy miért, akkor újra csak ugyanezt a választ kapták. Értem én, hogy nem akarják hirdetni (értem én, hogy nem akarják hirdetni?), hogy a turisták ne csak vasárnap csődüljenek be a látnivalókba, ugyanakkor szerintem nem volt korrekt, hogy a konkrét kérdésre sem válaszoltak. Nade éljen a Lonely Planet, ami megmondja a tutit! :)
Visszakanyarodva az utolsó napokhoz: voltunk Évoraban, ahol rettentő meleg volt, és annyira égetett a nap, hogy nem tudtuk igazán élvezni a városi sétát. Ezt sajnálom kicsit, mert ennek a városnak teljesen más hangulata van mint az eddig látottaknak. Itt nem fehér-kék a házak színe, hanem fehér-sárga. Nagyon kellemes.
Strandoltunk is az óceán partján a kemping mellett,
és az Arrábida Természeti Parkban.
Ezúton is le a kalappal a többiek előtt, akik megfürödtek a szerintem rohadt hideg óceánban.
Voltunk helyi éttermekben, persze csak Era kedvéért. :) Tudom, illett volna kipróbálni más ételt is, de muszáj voltam újra Bacalhau com Natas-t enni. Ez az az étel, amiről már írtam egyszer: sózott tőkehal burgonyával és tejszínnel összesütve.
Illetve az utolsó napon minél több sütit próbáltunk letesztelni. Továbbra is állítom, hogy a magyar sütik jobbak. A portugálok jóval több cukrot és tojássárgáját tesznek a süteményekbe, ami néha még nekem is sok, pedig én nagyon tudok cukrot cukorral enni.
Ezekkel az édes élményekkel a tarsolyomban jöttem haza.
Bizony! Már itthon vagyok. Mondtam én, hogy gyorsan elszalad majd az idő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése